Van olyan vasúti híd Magyarországon, ahol félre kell állnia az autónak, ha jön a vonat, de olyan is, amire vízház épült, vagy olyan, ami az 1850-ben épített váci vonallal egyidőben lett forgalomba helyezve. Alábbi bejegyzésben 5 különleges magyar vasúti híd következik, 5 egyedi történettel.
1. Kiskörei Tisza-híd
A híd olyan, mint a rossz politikai hagyományok: igazi mementója a 20. századnak. A rácsos acélszerkezetű műtárgy meder feletti szerkezetének kialakítása azonos az 1906-ban forgalomba helyezett hídéval, sőt, a két szélső nyílásban eredeti, tehát több mint 100 éves szerkezeti elemek is találhatóak. A híd másik érdekessége, hogy Magyarországon mára már egyedülálló módon vegyes közúti-vasúti üzemi, ami nem összekeverendő a közös közúti-vasúti üzemmel, mivel a hídon egyszerre vagy csak autó vagy csak vonat közlekedik: ha jön a vonat, az autók félre kell álljanak. A híd felújítása 2018-ban kezdődött el és 2019 májusában fejeződik be. A felújítással a híd élettartama, üzemben tartásának ideje 10-15 évvel meghosszabbítható.
2. Szegedi téglaboltozat vízházzal
1857-ben épült a vasútvonal létesítésével egyidejűleg a szegedi Galamb utca – Fővámköz közúti aluljáró. A műtárgy érdekessége, hogy a vasúti terheken kívül a ráépült vízház súlyát is viseli. A terméskő síkalapra épített falazat hossza 32.85 méter szárnyfalak nélkül, amelyek felett 5 vágányt vezettek át. A merőleges kialakítású boltozaton „Wieni” szigetelés (bitumenkenésre fektetett, kátránnyal átitatott néhány mm vastag nemezek), 4 cm védőbeton, 60 cm földfeltöltés és 50 cm zúzozzkő ágyazatba fektetett vasúti pálya épült.
3. Dombóvári Kettős Kapos-híd
A mára már nem létező műtárgy egykoron két szerkezetből állt: alul volt az 1873-ban átadott Fiume-Bátaszék vasútvonal hídja, felette az 1882-ben épült Budapest-Szentlőrinc vonal rácsos acélszerkezete. A különös szerkezet 1972-ig állt a vasút szolgálatában, ekkor elbontották, miután a dombóvári deltavágány új nyomvonalra került.
4. Hétlyukú vasúti híd
A magyarországi vasútépítések őskorából ránkmaradt legjelentősebb műtárgy a Zebegényi völgyhíd, ami egy hétnyílású boltozat, és egyben hazánk leghosszabb, 75 méteres boltozott vasúti hídja. Az eredetileg egyvágányú szerkezet az 1850. december 16-án megnyitott Vác-Párkány vasútvonal részét képezte. A viaduktot az 1990-es közepén kiszélesítették, így megépült rá a második vágány is.
5. Nagyrákosi völgyhíd
A híd építését indokolta, hogy Zalalövő és Bajánsenye között 1980-ban szűnt meg a vasúti forgalom, így elvágták az Őrséget az ország többi részétől, de problémát jelentett, hogy a rendszerváltást követően a már önálló Szlovéniának sem volt közvetlen vasúti kapcsolata Magyarországgal. A vasútvonal rekonstrukciója során épült, a Zala folyón, illetve völgyén átívelő viaduktot 33 pillér tartja, legnagyobb magassága közel 12 méter. Felszerkezete szekrény keresztmetszetű feszített beton gerendahíd. A műtárgy több szempontból is különleges, egyrészt építéstechnolgiáját tekintve, mivel úgynevezett szakaszos eltolási technikával építették, másrészt a feszítőanyagokat és a betonacélt leszámítva minden beépített anyag magyar volt, de hosszát tekintve is kiemelkedő: Európa 4. leghosszabb völgyhídja, aminek kialakítása a 160 km/h-s forgalmi sebességet teszi lehetővé.
A bejegyzés a MÁV Zrt. területi igazgatóságinak Vasúti hidak című könyvei alapján készült.
Képek forrása: MÁV Zrt. Archívum