Beton-, vasbetonszerkezetek vizsgálata, jellemző meghibásodásai

Legjellemzőbb építőipari megoldások között a beton-, vasbetonszerkezetek hibáit, vizsgálati módszereit, illetve javítási módokat mutatjuk be ebben a bejegyzésben.

Beton-, vasbetonszerkezetek jellemző hibái

A beton- vasbetonfelületek szemrevételezéskor az alábbi hibákat érdemes keresni:

  • a szerkezet egyes részein van-e betonhiány, csorbulás, kitörés, észlelhető-e felületi hiba, feltáskásodás, hámlás vagy felület alatti üreg, esetleg laza, habarcshiányos beton;
  • vasbeton, feszített vasbeton szerkezeteknél észlelhető-e az acélbetétek, feszítőbetétek korróziójára utaló jel, betonfedés leválás, illetve az acélbetét vonalában jelentkező hajszálrepedés, rozsdás elszíneződés;
  • a feszítőelemeken ernyedésre, feszítőerő változásra utaló jel van-e;
  • a szerkezet egyes részein vannak-e repedések és azok kihatnak-e a szerkezet teherbírására, állékonyságára vagy nem;
  • a talajjal, csapadékkal érintkező szerkezeti elemeken (pl. hídfőn) vannak-e átázásra utaló jelek, vízfoltok, mészsó (karbonátos) kiválások, esetleg cseppkőszerű képződmények;
  • a szerkezetrészek között kialakított építési hézagok nincsenek-e rendellenesen megnyílva.

Beton-, vasbetonszerkezetek vizsgálat módszere

Beton, vasbeton felület vizsgálatát kopogtatással kell végezni, melynek során a laza részeket el kell távolítani, a hiba kiterjedésének és kihatásának értékelhetősége érdekében. A felületi hibák általában a beton szilárdságának csökkenésére utalnak.

Az acélbetétek korróziós állapotának vizsgálatakor a laza betonrészeket el kell távolítani és meg kell állapítani az acélbetétek korróziós elvékonyodását (az elváló betonfedések a kopogtatásos vizsgálat során jelentkező kongó hangból ismerhetők fel).

A teherviselő vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek azon felületein, melyek jelentős betonkorróziós hatásnak vannak kitéve – pl. olvasztó só permet, ipari környezet, vasút feletti híd – a szerkezet kritikus helyein vizsgálni kell a klorid behatolás mélységét, azaz a kloridion-szennyezettség mértékét, vagy a karbonátosodott zóna vastagságát.

A repedéseket jellemzően szemrevételezéssel lehet érzékelni. A repedésszélességet kézi eszközökkel (pl. tolómérő, repedésvizsgáló kézi nagyító, vagy repedésvizsgáló mikroszkóp) lehet mérni, illetve változását követni.

Az átázások a víz elleni szigetelések meghibásodására, hiányára, esetleg elégtelenségére, továbbá a műtárgy vízelvezető rendszerének eldugulására vagy a szerkezet belső üregeibe bejutó pangó csapadékvízre utalnak.

A túlzott mértékben megnyílt építési hézagok esetében az átfedő víz elleni szigetelés vagy fugalemez elszakadhat. Talajjal érintkező falazatok, támfalak közötti hézag esetén, a háttöltés anyaga a védett oldalra juthat.

Beton-, vasbetonfelületek gondozása

A falazatok, oszlopok, lépcsőkar, szegélygerendák ideiglenes javítása betonhabarccsal. A szerkezeti elemek leesés vagy hirtelen tönkremenetel elleni biztosítása pl. dúcolással lehetséges. A falazatok, felszerkezetek kisebb felületi hibáinak javítását szükséges esetén előzze meg a betonfelület és a tartóbetét korrózióvédelme.

Borítókép forrása: pixabay.com
Szöveg forrása: MÁV H.1.9. és D.1. utasítás alapján

Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest