A dilatáció építményekben, mérnöki szerkezetekben bekövetkező hosszirányú változás, amely hőmérsékletváltozás vagy zsugorodás hatására jön létre. Ha kialakulása akadályozva van, akkor dilatációs feszültség keletkezik, amit – bizonyos esetekben – dilatációs szerkezet beépítésével vagy dilatációs rés kialakításával lehet kiküszöbölni.
Dilatációs rés padlóbukrolatokban
Padlóburkolatoknál a két merev elem között kialakított rést nevezzük dilatációs résnek, ami az elmozdulást teszi lehetővé. Általános szabály, hogy mindent dilatálni kell, ami nagy és egybefüggő. Az aljzatbetonozásnál ki kell alakítani egy dilatációt a fal körül, illetve 6 m hosszú betonfelületeknél dilatációs réseket szükséges készíteni. Nagy, egybefüggő tereknél, folyosóknál is tartani kell a 6 méteres szabályt: 6 méterenként dilatációs résekkel kell megszakítani az aljzatot. Házon kívül a hőtágulás jelentősebb, ugyanis nagyobb a hőmérséklet-ingadozás, mint a falakon belül. Kint 3-5 méterenként kell dilatációs rést hagyni és legalább 10-15 mm vastagot. Ez négyzetméterben kifejezve beltérben hozzávetőlegesen 30, kültérben 15 m2-t jelent.
Lakáson belül kialakított dilatációs rés elkerülése
Annak érdekében, hogy elkerüljük egy 50-60 m2-es nappali padlófelületének megtörését, szükséges, hogy 1 cm-es részt hagyjunk a falak és egyéb csatlakozó vízszintes betonfelületek között, valamint sűrűbb betonhálót kell alkalmazni (5-8 cm) a réteg alsó harmadában.
Dilatáció lakásban
A dilatációs feszültség elvezetésére különböző szalagok, valamint habosított anyagok állnak rendelkezésre. Általános jellemzőjük, hogy 5-10 mm vastagok és szerkezetükből adódóan rugalmasak, összenyomhatóak, így adnak helyet a táguló betontábláknak. A dilatációs profil nem csak az esztétikus eltakarásra vagy tömítésre alkalmas, hanem a vízzárásra is.
Beltéri dilatációs rés minimálisan 4 mm, aminek jelentősége van a burkolatváltásnál is: akkor esztétikus, ha lehetőség szerint az ajtólap vonalában valósul meg, így a csukott állapotban lévő ajtó eltakarja azt. Az aljzatbeton dilatációja felett a burkolólapokat is meg kell vágni, dilatációs rést kell kialakítani, hiszen ha az aljzat dilatációját áthidaljuk, akkor a burkolólapok megrepednek a beton hosszirányú mozgása következtében.
Dilatáció lakáson kívül
Kültérben kialakított dilatáció esetén figyelemmel kell lenni a tájolásra, az aljzatbeton hosszirányú elmozdulásának lehetséges irányaira és az árnyékoltságra is. Nagyobb kültéri betontáblák kialakításánál a betonban lévő kavicsot célszerű térfogat-növekedésre kevésbé hajlamos összetevőre cserélni, például zúzalékra, illetve duzzadó cement, valamint sűrűbb háló alkalmazását megfontolni. Duzzadó cementet például a MAPEI gyárt STABILCEM néven. Kivitelezéskor biztosítani kell a falak, oszlopok és egyéb épületszerkezeti elemek közötti 1cm-es dilatációs rést.
Nem mindegy hol és mikor
Általánosságban elmondható, hogy elsősorban esztétikai okokból lehetőség szerint kerülni kell az egybefüggő felületek megtörését, de ha dilatációs hézag kialakítása szükséges, akkor figyelembe kell venni, hogy lakáson belül vagy kívül, és mekkora felületen kívánunk kedvező hatást elérni a hosszirányú mozgások megakadályozása tekintetében. Ezek kialakítása során is lehetőség van kevésbé feltűnő, vízzáró hézagok létesítésére az ajtólap vonalában. Fokozottan ügyelni kell a dilatációs rések – és természetesen a teljes padlófelület – tisztán tartására, amihez környezetbarát tisztítószert ajánljunk. Ilyen az ATTITUDE padlóápoló citromhéj illattal.
Szöveg forrása: kemikalrt.hu, csempepiramis.hu, mapefutar.hu, ATTITUDE
Borítókép forrása: Pixabay.com