Szerte a világon, így Magyarországon is reneszánszukat érik a korábbi évszázadok építési technológiái, így látunk faházakat, találkozhatunk vályogépítéssel, de a kőépítés is népszerű, bár sok tekintetben módosult napjainkra. Ebben a bejegyzésben hagyományos építésű házak, építési módok bemutatására kerül sor, amelyek manapság is fellelhetők, bár némileg átalakultak.

Kőfalak építése, hőszigetelése

A 21. században követ falazatok építéséhez csak lábazatok vagy pince esetében használunk fel. Sokkal jellemzőbb, hogy a köveket burkolatként alkalmazzák, és ráragasztják a teherviselő falazatokra. A ragasztott kőburkolat nem befolyásolja a szerkezet hőtechnikai tulajdonságait (a fajhő, a hővezetés, hősugárzás, hőáramlás és a hőtágulás), azonban alkalmazásuk „megfojthatja” a falat, így annak párazáró képessége jelentősen csökken.

A vályogfalak

Ha hagyományos építésű házak, akkor a vályogépítkezés ma is népszerű még Magyarországon, mivel nem igényel gépesítést, csak élőmunkát és olcsó is. A vályogtégla tulajdonképpen egy rostos anyagból álló keverék,  amit formába öntenek. Vályogból nem csak tégla készíthető, hanem vakolat is. Hazánkban sokfelé találkozhatunk még vályogépületekkel vagy éppen vályogból készült vegyesfalazatokkal, miután ezek megtalálhatók a magyarországi épületek 1-2 százalékában.

A vályogfalazatok alkalmazása épületfizikai szempontból előnyös lehet, de nem vetekszik a modern építési rendszerekkel. A vályog páradiffúziós ellenállása nem jobb a tégláénál, viszont utóbbinak még számos más jelentős előnye van a vályoggal szemben:

  • hőszigetelése;
  • zsugorodása;
  • nedvességállósága;
  • fagyállósága
  • és nem utolsó sorban újrafelhasználhatósága sokkal jobb.

A vályog legnagyobb hibája, hogy a falazatok zsugorodása egyenlőtlen, ezért a mészhabarcs vakolatot nagyjából 20 év elteltével ledobja.

Vázas építési mód

Skandináv és a fában gazdag nyugat-európai építészetben terjedtek el a borítóképen is látható favázas épületszerkezetek, amiket sokszor kőből készült alapokra építettek. A következő lépésben azonban nem falazatok készültek el, hanem a tető, ugyanis meg kellett várni, ameddig a faanyag nem zsugorodik tovább – ez legkevesebb egy év volt. A szerkezetet addig keresztirányú ácskötésekkel készült szélrácsokkal merevítették. Ezt követően kezdődhetett meg a faváz kitöltése korábban kövekkel és vályoggal, később valamilyen könnyűszerkezettel.

A szerkezetek utódai manapság kitüntetett figyelmet élveznek a környezetbarát építési technológiák körében. Napjainkban az ehhez hasonló házépítési módnál faváz helyett több helyen acélvázat használnak.

Forrás: kreativlakas.com
Borítókép forrása: pixabay.com