Ebben bejegyzésben a kő-, és téglaszerkezetek vizsgálatát, a vizsgálatok kiértékelésének módszerét, illetve a gondozás lehetőségeit vizsgáljuk meg. Kő-, és téglaszerkezetek vizsgálata a szerkezet felületén a téglák, kövek közötti hézagkitöltő habarcs állapota jó-e, hiánytalan-e; a szabadon álló felületeken nincs-e mállott felületű, …
Acélszerkezetek vizsgálatának lehetőségeit, vizsgálati szempontjait, valamint javítási lehetőségeit vizsgáljuk ebben bejegyzésben. Acélszerkezetek vizsgálata A vizsgálat során meg kell állapítani, hogy: a szerkezet egyes részein vannak-e görbülések, horpadások, repedések, beszakadások, szelvénytorzulások; a szerkezet egyes részein van-e korrózióból vagy a felfekvéseknél dörzsölődésből …
Legjellemzőbb építőipari megoldások között a beton-, vasbetonszerkezetek hibáit, vizsgálati módszereit, illetve javítási módokat mutatjuk be ebben a bejegyzésben. Beton-, vasbetonszerkezetek jellemző hibái A beton- vasbetonfelületek szemrevételezéskor az alábbi hibákat érdemes keresni: a szerkezet egyes részein van-e betonhiány, csorbulás, kitörés, észlelhető-e …
A főtartók terheit a híd szélein a szélső támaszok, a (borítóképen a-val jelölve a közúti-, b-vel a vasúti ) hídfők veszik át, a közbenső támaszokat pilléreknek nevezzük. A hídfők a szárnyfalakkal együtt oldalirányban a töltést is megtámasztják. A hidak alépítményének, …
A híd fogalma során azokról az építményekről beszélünk, amelyek közlekedési útvonalat, csatornát vagy vezetéket visznek át valamilyen akadály felett. A hidak két fő szerkezeti része az alépítmény és a felszerkezet. Hídnyílás fogalma A hídfők homloklapjai, illetve a pillérek oldalfelületei között …
A hidak története számos fordulatban bővelkedik, mivel nem kizárólag a fejlődés jellemezte az építőipar és azon belül a hidászat történetét. A tudás egy része gyakran hosszú-hosszú évszázadokra feledésbe merült. Hídépítés az ókorban és a középkorban A mezőgazdasági forradalom előtti korban …
A murva egyike a legsokoldalúbban felhasználható ömlesztett anyagoknak. Nem véletlenül, hiszen szemcsenagyságának a függvénye, hogy mire alkalmazhatjuk, és miközben rendkívül hatékony megoldásról van szó, elérhető ára mellett igencsak dekoratív megjelenéssel is büszkélkedhet, hála leginkább fehéres-szürkés árnyalatának. Sajnos azonban még mindig …
A hűvösebb évszakok jellemzően nem alkalmasak arra, hogy betonozzunk, de a növekvő építőipari igények következtében a hidegebb hónapokban is végeznek ilyen jellegű tevékenységet. A beton kötéséhez a +15 °C-os levegőhőmérséklet az ideális, ami főleg éjszakánként ezekben az időszakokban nem biztosítható. …
Az építőiparban homoknak tekintjük a 0,063 milliméter és 2 milliméter között elaprózott kőzeteket. Felhasználása széleskörű, de jellemzően betonozási, vakolásai, alzatkiegyenlítési munkákhoz használják. A szemcseméret mellett fontos, hogy ne legyen agyagtartalma, valamint az, hogy szemcséi négyszögletesetek legyenek. Ezeknek a kritériumoknak hazánkban …
Sávalap készítése előtt a legfontosabb kérdés, hogy a sávalap egyáltalán a megfelelő alapozási mód. Mindenképpen szükséges talajvizsgálati jelentést (korábban talajmechanikai szakvéleményt) készíteni, és az alapján meghatározni, hogy sávalap vagy lemezalap kell az építményünk alá, és hogy milyen beton kell az …
A sóder folyami homok és kavics keveréke, emiatt homokos kavicsnak is nevezzük. Az építőiparban elsősorban betonozáshoz használják, felhasználása nagyban függ a szemcseátmérőtől: a finomabb szemcsék a kisebb, aprólékosabb építési módokhoz megfelelők, a nagyobb szemcséket komolyabb léptékű építési munkáknál alkalmazzák. A …
A sóder áráról szóló bejegyzésben már megállapítottuk, hogy a folyami homok, valamint a folyami kavics keverékét tekintjük sódernek, amit sok helyen homokos kavicsnak is neveznek. Homokos kavicsot jellemzően a betonozáshoz használnak az építkezések során, és elsősorban a szemcsék nagysága dönti …