Az építőipar minden területén a tervezés alapját a szabványok szabványos formátumok alkalmazása jelenti, és nincs ez másképp a papírméretek esetében sem. A papírméretek fontosak a rajzi elrendezés szempontjából, ezért szükséges a tervező számára a pontos formátumok ismerete. Az A-sorozatú papírméreteket 1922 óta a DIN 476 szabvány határozza meg, amit az ISO 216 szabványba foglaltak bele 1976-ban.
Szabványos papírformátum kialakulása
A szabványos formátumot egy német matematikus-mérnök fejlesztette ki, aki dr. Walter Porstmann-nak hívtak egy 1 négyzetméter felületből úgy, hogy felosztotta az oldalakat az alábbi arány szerint:
x:y = √2 (négyzetgyök kettő)
x · y = 1;
így az “y” oldal hossza y = 1.189 méter, az “x” oldal hossza x = 0.841 méter lesz.
Tehát egy 1 m2 területű téglalap képezi a formátumsorozat alapját, az “A”-val jelölt formátumsorozat a kiindulási formátum osztásával vagy többszörözésével jön létre. A B- és a C-formátumú sorozatokat méretfüggő papírokhoz alkották meg. A B-formátum az A-formátum geometriai középméreteiből, a C-formátum az A- és a B-formátum geometriai középméreteiből adódik.
| Osztály | A-formátum [mm] | B-formátum [mm] | C-formátum [mm] |
| 0 | 841 x 1189 | 1000 x 1414 | 917 x 1297 |
| 1 | 594 x 841 | 707 x 1000 | 648 x 917 |
| 2 | 420 x 594 | 500 x 707 | 485 x 648 |
| 3 | 297 x 420 | 353 x 500 | 324 x 458 |
| 4 | 210 x 297 | 250 x 353 | 229 x 324 |
| 5 | 148 x 210 | 176 x 250 | 162 x 229 |
| 6 | 105 x 148 | 125 x 176 | 114 x 162 |
| 7 | 74 x 105 | 88 x 125 | 81 x 114 |
| 8 | 52 x 74 | 62 x 88 | 57 x 81 |
| 9 | 37 x 52 | 44 x 62 | |
| 10 | 26 x 37 | 31 x 44 | |
| 11 | 18 x 26 | 22 x 31 | |
| 12 | 13 x 18 | 15 x 22 |
Szabványos papírformátumok előnyei
A szabványos papírméretek alkalmazása számos előnnyel jár, amit az alábbiakban foglalunk össze:
- egyszerűsíti a kommunikációt a különböző szakterületek között (papírgyártás, szállítmányozás, raktározás stb.);
- gazdaságosabb, környezetkímélőbb termelés;
- nyomdai gépgyártás fejlődése.
Szóljon hozzá!