Mocsaras, növényzettel sűrűn benőtt területeken a kissé homokos földművek estén előfordul, hogy a vasúti pálya alépítményében károkat okoznak vadon élő állatok, jellemzően rókák vagy borzak. Ilyenkor üreget ásnak a pálya alá, így akár 20-30 köbméter földanyagot kitermelve 2-3 méter mélységben pályaszint alatt, ahogy arra Sínek Világa cikke is emlékeztet (a lapszám 25. oldalán). A rókalyuk vagy más állat által ásott üreg veszélyezteti a vasúti pálya alépítményét, pályában irány- és fekszinthiba keletkezik, rézsűcsúszást idéz elő, így sebességkorlátozás bevezetését teszi indokolttá. Természetesen ilyen jellegű vadkárok nem csak a vasúti pályalétesítményekben fordulnak elő, így érdemes megvizsgálni, milyen javítási technológia alkalmazható alacsony geotechnikai kockázattal.
Csapdák kihelyezése, megelőzés
A rókalyuk vagy más hasonló jellegű vadkár helyreállítása során az első lépés a kárt okozó vad(ak) befogása, ami a területileg illetékes vadásztársaság feladata csapdák kihelyezésével, addig legfeljebb a felmérést lehet elvégezni, a javítási technológiát nem érdemes alkalmazni, hiszen a káresetek rövid időn belül megismétlődhetnek, amik meg is előzhetők, ha nem lebomló védelemmel látjuk el a földműveket, így georáccsal, geocellával vagy fémhálóval.
Talajstabilizáció
A sérült szakaszon ott találkozunk gyengébb teherbírású alépítménnyel, ahol a meglévő homokos kavics védőréteg elvékonyodik. Ennek megfelelően kezelni szükséges a bennmaradó rostaaljat és a homokos kavics védőréteget, tehát túlnyomó részt szemcsés talajokat. Ennek megfelelően a talajkezelést cementes talajstabilizációval, esetleg cement és mész együttes alkalmazásával célszerű megvalósítani. Természetesen a szükséges adalékmennyiséget laboratóriumi vizsgálatokkal kell pontosítani.
Vasúti alépítményeknél a cementtejes injektálás több alkalommal is sikeres volt a Soilcon Kft. kivitelezésében, miután az alépítmény így kellően stabillá vált. Nagyon gyenge teherbírású alépítmény esetén előfordulhat, hogy a megkötött cement lokálisan sokkal nagyobb teherbírást nyújt, mint a csatlakozó pályarész alatti töltés, így a hidakhoz és egyes útátjáró típusokhoz hasonlóan megjelenhet a csatlakozó pályarészekben süppedés. Ez a jelenség azonban körültekintő tervezéssel (átmeneti szakasz beiktatásával) minimálisra csökkenthető.
Talajstabilizáció kivitelzése
Amennyiben mód van a felépítmény elbontására, a stabilizációt 30 cm vastagságban célszerű földmunkás technológiával megvalósítani. A technológia során a stabilizációba bevont rétegeket átkeverik, cement és (amennyiben szükséges) mész hozzáadásával stabilizálják, végül tömörítik.
Ha a felépítmény elbontására nincs lehetőség gazdasági vagy műszaki okok miatt, a stabilizációt el lehet végezni géplánc alkalmazásával is. Ez esetben injektáló csöveket kell a felépítményen keresztül átsajtolni, azon keresztül alacsony nyomással a rostaalj és a védőréteg pórusait stabilizáló anyaggal kitölteni.
Minőségellenőrzés
Az egyik legfontosabb munkafázis a minőségellenőrzés ez esetben is. Ennek legegyszerűbb módja CPT-szondával, vagy dinamikus szondázással történő folyamatos ellenőrzés, aminek eredményei alapján azonnali beavatkozási javaslat adható a kivitelezőnek, amennyiben az szükséges. A stabilizáció végeztével georadaros felméréssel lehet a teljes nyíltvonali szakasz állapotfelmérését elvégezni rókalyuk vagy más vadkár esetében is.
Forrás: Sinek Világa, Soilcon Kft.
Borítókép: Vadon élő állatok által kitermelt alépítményi anyag vasúti földmű talpánál
5