A gázszilikátot a vasgyártás és a bányászat melléktermékeként széles körben alkalmazták építőanyagként is, ezért készülhetett szilikát tégla. Ennek a terméknek előnyeiről és hátrányairól számos helyen értekeztek már, a vélemények megoszlottak alkalmazásáról, de napjainkra kicsit tisztult a kép.
Gázszilikát rák
Rendszerváltás környékén számos helyen probléma adódott a gázszilikátból épült házakkal, azonban ezek jellemzőn nem a sugárzásveszély miatt történtek, hanem mert a szilikát alacsony nyomószilárdságát, illetve a nedvességre való érzékenységét nem vették figyelembe. Az anyagot ma már nem gyártják, de nem a sugárzásveszély miatt, hanem azért, mert nem felelt meg a szilárdsági követelményeknek. Ugyanakkor azok a gázszilikát épületek, amelyek a rendszerváltozásig épültek, jelenthetnek egészségügyi kockázatot, de az utána következő időszakban gyártott pórusbeton esetén erről nincs szó. Sugárzás veszélye ugyan fennállhat, de minél régebbi az épület, ennek annál kisebb az esélye.
Szilikát tégla veszélyei és kiküszöbölésük
Szilikát falak sugárzási intenzitása a rendszerváltás óta lecsökkent a radonszinttel együtt. A megbetegedések az ingatlanok első tíz évében voltak gyakoriak a 90-es években, és akik érintettek voltak, többen meg is betegedtek, daganatos vagy allergiás megbetegedésben szenvedtek. Ha valaki mégis sugárzást tapaszal gázszilikátból készült ingatlanában, akkor a megelőzés szempontjából fontos a rendszeres szellőztetés és az egészséges életmód, így főként a dohányzás mellőzése.
Gázbeton szigetelése
A gázszilikát azért is olyan jó hőszigetelő, mert készítése során pórusok képződnek, amik biztosítják a hőmegtartást és az anyag könnyedségét. Előállításakor vízhez, a cementhez és a mészhez alumíniumpasztát adagolnak, ami a vízzel reakcióba lép, így hidrogéngáz képződik, ami tésztaszerűen megduzzasztja az anyagot. A hidrogén helyén pedig pórusok képződnek, amit napjainkban pórusbetonnak hívunk.
Szilikát előnyei
- alacsony önsúly,
- jó hőszigetelő,
- könnyen megmunkálható,
- remek páraelvezető.
Szilikát hátrányai
- alacsony nyomószilárdság,
- vizet nehezen adja le,
- zsugorodásra hajlamos.
Szilikát házak élettartama
A gázszilikát tartóssága felveszi a versenyt fegyelmezett kivitelezés mellett a kerámia tégláéval, és ha a ház megfelelő szerkezeti kialakítású, valamint jó állapotú, akkor ideális befektetés lehet.
Gázszilikát sugárzás mérés
Ha 1990 előtt épült gázszilikát házat vásárolunk, akkor a vásárlás előtt szükséges elvégezni a radioaktív háttérsugárzás mérését. Erre való a Geiger-Müller számláló, ami környezeti gamma-dózisegyenérték teljesítményt mér, megmutatja, hogy egy óra alatt a külső gamma-sugárzásból eredően mekkora effektív dózis éri a lakókat.
Hívjon szakembert!
Sugárzásmérő vásárlása helyett célszerűbb szakember segítségét hívni, aki pontosabban mérő műszerekkel dolgozik, és képes kielemezni a mért adatokat.
Megkerestük a témával Oláh Gergely geofizikust, aki kiemelten foglalkozik radioaktív építőanyagok felmérésével, miután saját maga is „belefutott” egy sugárzó ingatlanba.
„Alapvetően két problémás építőanyag maradt ránk az előző századból: a salak illetve salakbeton, és a gázszilikát. A kettő közül a gázszilikát a „jobb” kategória, de ennél is gyakori az, hogy bőven a háttérsugárzás fölött mérek. Viszont megbízhatóan megmondani, hogy az adott ingatlan mennyire sugárzik, se a földrajzi hely, se az építési idő alapján nem lehet, erre sajnos csak a mérés adja meg a választ.” – mondta el a geofizikus.
Hozzátette még, hogy fontos, a sugárzásméréshez ne csak Geiger-Müller számlálót használjunk, mert a gázszilikátból radon is szivároghat, aminek méréséhez külön műszerre van szükség.
Az alábbi gombra kattintva megtalálhatók az elérhetőségei, keresse bizalommal akár helyszíni felmérés, akár sugárzásmérő kölcsönzés céljából.
Szöveg forrása: timatingatlan.hu, sugarzasmero-kolcsonzes.hu (nem támogatott tartalom)
Borítókép forrása: Pixabay.com