A murva egyike a legsokoldalúbban felhasználható ömlesztett anyagoknak. Nem véletlenül, hiszen szemcsenagyságának a függvénye, hogy mire alkalmazhatjuk, és miközben rendkívül hatékony megoldásról van szó, elérhető ára mellett igencsak dekoratív megjelenéssel is büszkélkedhet, hála leginkább fehéres-szürkés árnyalatának. Sajnos azonban még mindig …
A hűvösebb évszakok jellemzően nem alkalmasak arra, hogy betonozzunk, de a növekvő építőipari igények következtében a hidegebb hónapokban is végeznek ilyen jellegű tevékenységet. A beton kötéséhez a +15 °C-os levegőhőmérséklet az ideális, ami főleg éjszakánként ezekben az időszakokban nem biztosítható. …
Az építőiparban homoknak tekintjük a 0,063 milliméter és 2 milliméter között elaprózott kőzeteket. Felhasználása széleskörű, de jellemzően betonozási, vakolásai, alzatkiegyenlítési munkákhoz használják. A szemcseméret mellett fontos, hogy ne legyen agyagtartalma, valamint az, hogy szemcséi négyszögletesetek legyenek. Ezeknek a kritériumoknak hazánkban …
Sávalap készítése előtt a legfontosabb kérdés, hogy a sávalap egyáltalán a megfelelő alapozási mód. Mindenképpen szükséges talajvizsgálati jelentést (korábban talajmechanikai szakvéleményt) készíteni, és az alapján meghatározni, hogy sávalap vagy lemezalap kell az építményünk alá, és hogy milyen beton kell az …
A sóder folyami homok és kavics keveréke, emiatt homokos kavicsnak is nevezzük. Az építőiparban elsősorban betonozáshoz használják, felhasználása nagyban függ a szemcseátmérőtől: a finomabb szemcsék a kisebb, aprólékosabb építési módokhoz megfelelők, a nagyobb szemcséket komolyabb léptékű építési munkáknál alkalmazzák. A …
A sóder áráról szóló bejegyzésben már megállapítottuk, hogy a folyami homok, valamint a folyami kavics keverékét tekintjük sódernek, amit sok helyen homokos kavicsnak is neveznek. Homokos kavicsot jellemzően a betonozáshoz használnak az építkezések során, és elsősorban a szemcsék nagysága dönti …
Sódernek nevezzük a folyami homok és a folyami kavics keverékét. A homokos kavicsot az építőiparban a betonozáshoz használják, leginkább a szemcsék nagysága dönti el, hogy milyen munkához alkalmazható: a finomabb szemcsék a kisebb volumenű, aprólékosabb munkákhoz valók, a nagyobb szemcséket …
A helyrajzi szám (Hrsz) az ingatlanok nyilvántartási száma, amivel azonosítani lehet, hogy pontosan melyik ingatlanról van szó. Az ingatlan lehet kül- vagy belterületen is, azonban a külterületi földrészletek száma előtt egy „0” található, jelölve azt, hogy ez egy külterületi földrészlet. A …
A cementet mészkőből nyerik, amit magas hőmérsékleten zsugorodás útján klinkerré égetnek, majd a cementőrlő malomban, acélgolyók segítségével apróra őrölnek. Ehhez az őrleményhez kötésszabályozó anyagot, erőművi pernyét, granulált kohósalakot vagy valamilyen egyéb kiegészítőt adnak, mielőtt a cementet zsákokba vagy tartálykocsikba töltenék. …
Amennyiben vasúti pálya alatt vezetéket kívánunk átvezetni, akkor célszerű előre meghatározni az építéstechnológiát, de nem csak a műszaki specifikációkkal érdemes tisztában lenni, hanem az eljárásrenddel is, ugyanis a közforgalmú vasútvonalak esetében fokozott figyelemmel kell eljárni a forgalombiztonság érdekében pályakeresztezés létesítésekor. …
Amennyiben a feltárt talajok összenyomódási ellenállása alacsony, akkor válhat szükségessé dinamikus talajcsere alkalmazása. Figyelembe kell venni a talajvíz jelenlétét, biztosítani áramlásának a lehetőségét. A technológia néhány méter vastag, gyenge teherbírású talaj javítására alkalmas és meglehetősen költséges. Dinamikus hatások Dinamikus igénybevétel …
Mocsaras, növényzettel sűrűn benőtt területeken a kissé homokos földművek estén előfordul, hogy a vasúti pálya alépítményében károkat okoznak vadon élő állatok, jellemzően rókák vagy borzak. Ilyenkor üreget ásnak a pálya alá, így akár 20-30 köbméter földanyagot kitermelve 2-3 méter mélységben …