Ebben bejegyzésben a kő-, és téglaszerkezetek vizsgálatát, a vizsgálatok kiértékelésének módszerét, illetve a gondozás lehetőségeit vizsgáljuk meg. Kő-, és téglaszerkezetek vizsgálata a szerkezet felületén a téglák, kövek közötti hézagkitöltő habarcs állapota jó-e, hiánytalan-e; a szabadon álló felületeken nincs-e mállott felületű, …
Acélszerkezetek vizsgálatának lehetőségeit, vizsgálati szempontjait, valamint javítási lehetőségeit vizsgáljuk ebben bejegyzésben. Acélszerkezetek vizsgálata A vizsgálat során meg kell állapítani, hogy: a szerkezet egyes részein vannak-e görbülések, horpadások, repedések, beszakadások, szelvénytorzulások; a szerkezet egyes részein van-e korrózióból vagy a felfekvéseknél dörzsölődésből …
Legjellemzőbb építőipari megoldások között a beton-, vasbetonszerkezetek hibáit, vizsgálati módszereit, illetve javítási módokat mutatjuk be ebben a bejegyzésben. Beton-, vasbetonszerkezetek jellemző hibái A beton- vasbetonfelületek szemrevételezéskor az alábbi hibákat érdemes keresni: a szerkezet egyes részein van-e betonhiány, csorbulás, kitörés, észlelhető-e …
A hidak története számos fordulatban bővelkedik, mivel nem kizárólag a fejlődés jellemezte az építőipar és azon belül a hidászat történetét. A tudás egy része gyakran hosszú-hosszú évszázadokra feledésbe merült. Hídépítés az ókorban és a középkorban A mezőgazdasági forradalom előtti korban …
Amennyiben vasúti pálya alatt vezetéket kívánunk átvezetni, akkor célszerű előre meghatározni az építéstechnológiát, de nem csak a műszaki specifikációkkal érdemes tisztában lenni, hanem az eljárásrenddel is, ugyanis a közforgalmú vasútvonalak esetében fokozott figyelemmel kell eljárni a forgalombiztonság érdekében pályakeresztezés létesítésekor. …
Vasúti környezetben fektetendő, betonból készült kábelaknák és kábelszekrények kialakítását a MÁV vállalati szabványok határozzák meg: szekrények esetében a MÁVSZ 2149, aknák esetében a MÁVSZ 2145. A szerkezetek gyártási technológiája sokat változott az elmúlt évtizedekben, de a legfontosabb kivitelezési elvek változatlanok, …
Mocsaras, növényzettel sűrűn benőtt területeken a kissé homokos földművek estén előfordul, hogy a vasúti pálya alépítményében károkat okoznak vadon élő állatok, jellemzően rókák vagy borzak. Ilyenkor üreget ásnak a pálya alá, így akár 20-30 köbméter földanyagot kitermelve 2-3 méter mélységben …
A magyarországi nagyfolyami (Duna és Tisza) vasúti hidak története nagyon hasonló, mivel többségük azonos időben és technológiával (keszonalapozással) épült a 19. és a 20. század fordulóján, a két világháborúban pedig nagyjából egyidőben szenvedtek háborús károkat. A II. világháború utáni újjáépítések, …
Minden egyszerű magyar ember életében eljöhet a pillanat, amikor munkát végez vasúti területen vágányzárban, ezért ezt a témát járjuk most körbe. Az elején tudnunk kell, hogy minden vágányzár pályaműködtetői kapacitásigény, de nem minden pályaműködtetői kapacitásigény vágányzár. A vágányzár jelentése az, …
Mi az a nyomtávolság? A nyomtáv a vágány két sínszálának egymástól mért legkisebb távolsága a sínfejek vezetési felületei között, amit a két sínfej érintő síkja alatt 14 mm-rel, a vágánytengelyre merőlegesen kell mérni. A szabványos nyomtáv 1435 mm. Speciális vasúti …
Mi a vágány? A vágány jellemzően ágyazatba fektetett, vasúti járművek részére készített pálya, amely sínekből, keresztaljakból és kapcsolószerekből áll. Kapcsolódó fogalmak Vágányalátámasztó szerkezetek: ágyazatba helyezett keresztaljak, hosszaljak, magánaljak, vagy ágyazat nélküli vasbeton lemezek, keretek, híd– illetve alagútszerkezetek különleges sínleerősítéssel. Vágánykivetődés: …
Mi az ágyazat? Az ágyazat a vasúti felépítmény része, a vágány alátámasztó eleme, ami a vágány előírt magassági és irányhelyzetének létrehozására és megtartására, vágányra jutó erők alépítményre való rugalmas átvitelére és egyenletes elosztására, valamint a felépítmény hatékony víztelenítésére szolgál. Az ágyazat …