Sódernek nevezzük a folyami homok és a folyami kavics keverékét. A homokos kavicsot az építőiparban a betonozáshoz használják, leginkább a szemcsék nagysága dönti el, hogy milyen munkához alkalmazható: a finomabb szemcsék a kisebb volumenű, aprólékosabb munkákhoz valók, a nagyobb szemcséket …
A helyrajzi szám (Hrsz) az ingatlanok nyilvántartási száma, amivel azonosítani lehet, hogy pontosan melyik ingatlanról van szó. Az ingatlan lehet kül- vagy belterületen is, azonban a külterületi földrészletek száma előtt egy „0” található, jelölve azt, hogy ez egy külterületi földrészlet. A …
A cementet mészkőből nyerik, amit magas hőmérsékleten zsugorodás útján klinkerré égetnek, majd a cementőrlő malomban, acélgolyók segítségével apróra őrölnek. Ehhez az őrleményhez kötésszabályozó anyagot, erőművi pernyét, granulált kohósalakot vagy valamilyen egyéb kiegészítőt adnak, mielőtt a cementet zsákokba vagy tartálykocsikba töltenék. …
Amennyiben vasúti pálya alatt vezetéket kívánunk átvezetni, akkor célszerű előre meghatározni az építéstechnológiát, de nem csak a műszaki specifikációkkal érdemes tisztában lenni, hanem az eljárásrenddel is, ugyanis a közforgalmú vasútvonalak esetében fokozott figyelemmel kell eljárni a forgalombiztonság érdekében pályakeresztezés létesítésekor. …
Amennyiben a feltárt talajok összenyomódási ellenállása alacsony, akkor válhat szükségessé dinamikus talajcsere alkalmazása. Figyelembe kell venni a talajvíz jelenlétét, biztosítani áramlásának a lehetőségét. A technológia néhány méter vastag, gyenge teherbírású talaj javítására alkalmas és meglehetősen költséges. Dinamikus hatások Dinamikus igénybevétel …
Vasúti környezetben fektetendő, betonból készült kábelaknák és kábelszekrények kialakítását a MÁV vállalati szabványok határozzák meg: szekrények esetében a MÁVSZ 2149, aknák esetében a MÁVSZ 2145. A szerkezetek gyártási technológiája sokat változott az elmúlt évtizedekben, de a legfontosabb kivitelezési elvek változatlanok, …
Mocsaras, növényzettel sűrűn benőtt területeken a kissé homokos földművek estén előfordul, hogy a vasúti pálya alépítményében károkat okoznak vadon élő állatok, jellemzően rókák vagy borzak. Ilyenkor üreget ásnak a pálya alá, így akár 20-30 köbméter földanyagot kitermelve 2-3 méter mélységben …
A magyarországi nagyfolyami (Duna és Tisza) vasúti hidak története nagyon hasonló, mivel többségük azonos időben és technológiával (keszonalapozással) épült a 19. és a 20. század fordulóján, a két világháborúban pedig nagyjából egyidőben szenvedtek háborús károkat. A II. világháború utáni újjáépítések, …
Ahogy azt a kéthéjú falazatokról szóló bejegyzésben bemutattuk, a rendszerváltásig a magyarországi épületek elsöprő többsége hagyományos, tömör téglafalakkal készült, vagy – mint a panelházak – olyan vasbetonból, amin nem volt külső hőszigetelő réteg. Ezek hőtechnikai szempontból nem képesek teljesíteni a …
Kéthéjú falakról akkor beszélhetünk, amikor a felszerkezet külső felületéttől légréssel választjuk el a burkolatot, illetve a homlokzatképző építőanyagot, ami nem csak a homlokzati hőszigetelés, de a nedvességvándorlás szempontjából is előnyös. Ez gyakori módszer utólagos külső szigetelések alkalmazásánál, amikor a sérülékeny …
Szerte a világon, így Magyarországon is reneszánszukat érik a korábbi évszázadok építési technológiái, így látunk faházakat, találkozhatunk vályogépítéssel, de a kőépítés is népszerű, bár sok tekintetben módosult napjainkra. Ebben a bejegyzésben hagyományos építésű házak, építési módok bemutatására kerül sor, amelyek …
Az építőipar minden területén a tervezés alapját a szabványok szabványos formátumok alkalmazása jelenti, és nincs ez másképp a papírméretek esetében sem. A papírméretek fontosak a rajzi elrendezés szempontjából, ezért szükséges a tervező számára a pontos formátumok ismerete. Az A-sorozatú papírméreteket …